Abstrak
Elérhető-e a nyelven keresztül valamiféle biztos tudás vagy igazság? Vagy a nyelvet inkább sajátos cselekvésként, performanciaként kell felfognunk? És hogyan foglalnak állást ebben a kérdésben a retorika különböző tradíciói? A nyelv mely funkcióit tekintik megalapozónak a (poszt)romantikus irodalom meghatározásaiban? Milyen olvasási módokat részesítenek előnyben az irodalmiság különböző felfogásai? Hogyan határolható körül a nyelvhasználó szubjektum és az olvasó pozíciója mindezeknek az összefüggésében? A kötetbeli írások perspektíváját a címbeli fogalmak mibenlétére, funkcióira, működéseire vonatkozó kérdés adja. A filozófiai és az irodalmi szöveghelyek szimptomatikus olvasatai főleg a (poszt)romantikus esztétika kérdésfelvetéséből merítenek, és az elméleti előfeltevéseinket meghatározó hiteket és premisszákat veszik górcső alá.